Öt megye a kaposvári országos távlovaglón

„Legnemesebb hódítás, melyet az ember valaha véghezvitt, annak a büszke és indulatos állatnak a meghódítása, amely megosztja vele a háború fáradalmait és a csaták dicsőségét.” 

 ~Buffon~

 


 

Hűvös, barátságtalan idő fogadta a Meistro lovastanyára látogatókat, 2016.április 2.-án reggel. A látvány azonban minden lovat szerető és a lovaglást kedvelő embert melegséggel töltött el, mikor meglátta a gyönyörű paripákat, ahogy csendben legelészték a sarjadó füvet. Gazdáik, lovasaik, ezalatt egy percet sem késlekedtek. Ki a nevezést intézte, ki az állatorvossal tárgyalt, de volt, aki csak körülnézett a festői látványt idéző lovastanyán, a Keceli bejárónál.

A Magyar Lovassport Szövetség Távlovagló- és Távhajtó Szakosztálya, immáron második alkalommal választotta e csodás somogyi tájat, a távlovaglás szerelmeseinek vetélkedőjévé. A II. Meistro Kupa Országos Bajnokság II-es és megyei távlovagló és távhajtó verseny csaknem nemzetközi rendezésűvé vált, mert az ország különböző részeinek képviselete mellett, idén egy szlovák paripa is rajthoz állt.

Nem csak a lovasok tábora bővült a tavalyihoz képest. A rendezvény biztosítását is népesebb csapat látta el. A Zala,-Somogy,-Baranya megyék gárdistái mellé, az idén a Pest megyeiek is társultak. Mert ahogy az a Kaposvári Vágtán és a tavalyi távlovagláson már megszokottá vált, a Lovastanya ezen a tavaszi napon is a gárdisták precíz, fegyelmezett munkájára támaszkodva rendezte meg a versenyt.

Az ÚMGM egyébként évek óta szoros munkakapcsolatot ápol a Lovasklubbal. Számos rendezvény sikerét köszönhette már meg a klub vezetése a gárdistáknak. A szombati versenyre meglepetés vendég is érkezett, Mészáros István személyében, aki beállva a csatasorba, képviselte Bács-Kiskun megyét. A Szabó Sándor háta mögött felsorakozott csapat minden tagja elfoglalta a helyét a környező települések, földutak és erdősávok mentén.

Tehát kezdődhetett a verseny, amelyet szigorú állatorvosi vizsgálat előzött meg. 20, 40 és 80 km-es távon folyt erdőkön, mezőkön, földutakon át. Gyerekek is rajthoz állhattak 5km-es távon, bátran megülve pónijukat. Időközben felragyogott a nap. A szépséges somogyi lankákon szemet gyönyörködtető látvány volt a porfelhőt kavaró, csillogó fogatok, és a csapatban ügető vagy éppen vágtató lovak sokasága. A lovat és lovast egyaránt próbára tévő versengés után, szigorú orvosi vizsgálat következett ismét, hiszen az idő és sorrend mellet a ló egészségi állapota is döntő volt a helyezéseket illetően.

A verseny végén ízletes ebéd várta a résztvevőket. Az időközben beszállított gárdisták, az ételt kanalazva, mesélték el élményeiket társaiknak. Az eredményhirdetésen érem és kupaeső várta a versenyzőket. A Lovasklub mindenkinek elismerte a munkáját. Senki nem távozott haza üres kézzel. Ha csak egy emléklapot is vettek át, de a szerzet élményeket, tapasztalatokat semmilyen tárgyi ajándék nem múlhatta felül.

A klub elnöke, Meiszterics László, előző évi szokásiahoz híven, az idén is, a meglehetősen szép számú résztvevők és nézők előtt dícsérte, és köszönte meg az ÚMGM munkáját, biztosítva a főkapitányt és a gárdistákat arról, hogy erre a kiemelkedő munkára a jövőben is őket kéri föl Kaposvár, a lósport, és első sorban a Meistro lovastanya nevében.

A köszönetnyilvánítás ünnepélyes hangulatát emelve, Meiszterics László a rendezvény végén meghívta a csapatot a pincéjébe egy kis magyaros, kolbászos-szalonnás falatozásra. A falatozás végén poharak emelkedtek a magasba, és köszönetek hangoztak el a sikeres csapatmunkáért és a rendezvény színvonalúságáért. A koccintást követően a jövőbeli tervek és baráti beszélgetések kaptak helyet. Mindenki egy sikeres, élményekkel, emlékekkel gazdag napot tudhatott a háta mögött.

ÚMGM sajtó