Ma, Magyarországon, magyarnak lenni – BŰN!

Miután közmegegyezés született arról, hogy a sajtó munkatársai is tevékenyen részt vehetnek a tárgyalóteremben, kezdetét vette az utóbbi idők legnevetségesebb tárgyalása a Kalocsai Járásbíróságon. A május 27-én 10.00 órára kitűzött tárgyaláson az első rendű vádlott(?) Mészáros István, az ÚMGM országos főkapitánya volt,

mellette másodrendű vádlottként(?) a helyettese Ferenczi Henrik foglalt helyet a VÁDLOTTAK PADJÁN. Ahhoz, hogy valaki ide kerüljön, pedig nem kell más, mint fekete mellényt és fehér inget kell viselnie, valamint „Adjon az Isten, szebb jövőt!” köszöntéssel kell tiszteletet tanúsítania, magyar honfitársa felé.

Legalábbis ez derül ki abból a vádiratból, amelyet a NEKI Másság Alapítvány fogalmazott meg az ügyészség felé, azon apropóból, hogy az interneten, pl.Vona Gábor facebook oldalán, bemutatásra került Mészáros István, mint az ÚMGM országos főkapitánya. Ezután már csak hab volt a tortán a 2013-as akasztói esemény, amikor is a Stadler stadionban gyűltek össze a gárdisták. Bár Dr. Mező Balázs Béla, Mészáros István védője külön ismertette a rendőrség jelentését, ami magába foglalja, hogy az említett helyszínről semmilyen bejelentés nem érkezett, ott semmilyen rendbontás nem történt, a Bíróságot ez nem hatotta meg.

Lelkesen idézte fel a bírónő Vona Gábor, Murányi Levente szavait, mint írott, mint pedig virtuális formában. A védelem is megjegyezte a Bíróság azon elképesztő és valljuk be, szégyenletes cselekedetét, hogy Mészáros István súlyos betegsége során szükségeltetett vért, a gárdisták biztosították, amire Mészáros azóta is büszke. A Bíróság eme cselekedet is belefoglalta a vádiratba! Hát, van ennél arcátlanabb dolog?

Miután a Bíróság a hallgatóság elé tárta a tanúmeghallgatások meglehetősen kusza részleteit, ismertette a több sebből vérző vádiratot, és megmutatta azokat az internetes bejegyzéseket (kiemelten Vonáét), és videókat, amelyeket látnunk volt szabad (!!!!!), mindannyiunkban felvetődött a nagy kérdés: Tulajdonképpen miért is vagyunk itt? Csak a vak nem látta, hogy itt már minden el van döntve, az ítélet is le van zsírozva!

Saját, azaz védelem szerepét Dr. Mező Balázs Béla szavai idézték a legjobban:

  • Ilyenkor el kell gondolkodni, hogy hű marad-e a jogászi esküjéhez, a magyar Alkotmányhoz, vagy különféle kutyakomédiák részesévé válik!?  

Dr. Banka Arnold, Ferenczi Henrik védője, felháborodásának adott hangot, hogy az ügyészség a vádiratot az internetről vadászta össze, olyan oldalakról, portálokról, mint a Mandiner, illetve a Wikipedia! Persze előszeretettel vadásztak a kuruc.info és az Alfahír oldalairól is. Ha ez volt az állítólagos nyomozás, nem csoda, ha ebből olyan fércmű sikeredett, amit a Bíróság vádiratnak mert titulálni!

A szünet után a meglehetősen rövid, alig hallható, de célratörő vádbeszéd következett az ügyészség részéről. Majd a védők következtek, akik egyöntetűen azon állásponton voltak, hogy a két vádlottat(?) eddigi cselekedeteikért nem elítélni és büntetni kellene, hanem ellenkezőleg, kitüntetni!

Az ítélet rövid időn belül megszületett, nem is kellett várni sokat a Bíróság folyosóján.

Az eddig hallottak alapján sok jót nem várhattak az egybegyűltek, mégis mindenkiben élt a remény, hogy talán még van az igazságnak valami kicsiny szikrája, legalább itt, Kalocsán. Talán mégsem lesz ma ember, embernek farkasa. De a bírónő halálos nyugalma, és ami a legmegdöbbentőbb, közönye, visszabillentett mindenkit a mai Magyarország meglehetősen elszomorító valóságába. Mert mióta meghalt Mátyás, azóta Magyarországon oda az igazság! Ez bebizonyosodott Kalocsán is! Mindkét igaz, magyar ember BŰNÖS!

Miben is? Abban, hogy ott voltak mindenhol, ahol segítséget remélt a magyar? Abban, hogy időt, pénzt, fáradtságot, egészséget nem kímélve nap-mint nap a Nemzetüket szolgálták? Abban hogy ereiben bajtársai vére csörgedez? Abban, hogy minden erejét beleadva védte a magyar földet? Abban, hogy Kolontáron mentettek embert, állatot, anyagi javakat? Abban, hogy Solton, a gáton, megállították a vadul hömpölygő Dunát? Abban, hogy egy emberként kiálltak székely testvéreik autonómiája mellett, vagy adományt vittek a szegény sorsú székely gyermekeknek? Abban, hogy rendszeresen vérüket adják, honfitársaikért? NEM! Az a bűnük, hogy mellényt és fehér inget viselnek, és úgy köszönnek, Adjon az Isten, szebb jövőt! Abban, hogy tisztelik a magyar történelmet, a hagyományokat! Az a legnagyobb bűnük, hogy MAGYAROK! De ami még nagyobb bűn, hogy magyarként, Magyarországon, félelmet keltenek! (itt Vona Gábor akasztói szavai csípték legjobban a T. Bíróság szemét)

Dr. Mező Balázs Béla így foglalta össze ezt a szégyenletes napot:

  • Meghalt Mátyás király, oda az igazság! Ez jutott az eszembe, ahogy hallgattam az ítéletet. Próbálok hétköznapian fogalmazni. Ez az ítélet tulajdonképpen egy az egyben beillesztette a vádiratot, mindenfajta bizonyíték nélkül. Olyan videó felvételre hivatkozott az ítélet szóbeli indoklásában a bírónő, amit a tárgyaláson sem mutattak meg, meg egyébként szóba sem kerül! Tehát, innentől kezdve védekezni sem lehetett rá. Magyarán, megalapozatlannak tartom az ítéletet! Ezért is jelentettünk be azonnal fellebbezést. Meggyőződésem az, hogy az a tevékenység, amit Mészáros István akár főkapitányként, akár Mészáros Istvánként végzett, a magyar társadalom részéről kitüntetést érdemelne, nem pedig vádiratot, és vádirat alapján büntető ítéletet! Az igazságszolgáltatás koporsójába egy újabb szöget sikerült ma beverni!

Ferenczi Henrik meglehetősen feldúltan, vette tudomásul az ítéletet. Valljuk be, teljesen jogosan!

  • Teljes döbbenet és felháborodás! Akik itt voltak és hallgatták, meg a videókat látták, és amit a bírónő felolvasott, azok szöges ellentétben voltak. Egy példát ragadok meg gyorsan: az egri, földtörvénnyel kapcsolatos tüntetésről lejátszották a videót, ahol elköszönök a furikot toló bajtársaktól. A bírónő azt mondta, hogy jól láthatóan fehér ingben, és Gárda formaruhában voltam. Nem is mondok semmit, keresse meg mindenki azt a videót! Ez egy vicc! (segítek: az említett videó, itt található):  

A legrövidebben Mészáros István véleményezte az ítéletet, s ezzel a magyar igazságszolgáltatás szégyenletes napját:

  • Ma, Magyarországon, magyarnak lenni – BŰN!

Ezért a bűnért kell a két vádlottnak(?) vezekelni! 100-100 ezer forinttal, és a perköltség megfizetésével engesztelték ki mindazokat, akikben félelmet keltettek, akik mások mint ők! Miért is? Miben is?

 

 

A történet azonban itt, most mégsem ér véget! A két igaz ember, és természetesen nagyszerű védőik, úgy döntöttek, harcolnak tovább, és bíznak abban, hogy a magyar igazságszolgáltatás mégsem süllyedt el teljesen a jelen kor ocsmány, politikai mocsarában. Bíznak abban, hogy a magyar a magyart a jó cselekedetei illetve tettei alapján ítéli meg, és nem a ruházata, alapján! Mondom, a RUHÁZATA alapján! (TLT)