Híven, becsülettel, vitézül – újkori csendőrök az emberek nyugalmáért

 

Már több évvel ezelőtt, célul tűztük ki magunk elé a romló közbiztonság helyreállítását, az emberek nyugalmának megőrzését. Számtalanszor tapasztaltuk, hogy a rendőrség nem képes ennek a feladatának eleget tenni. Ezért gárdistáink számtalan településen csatlakoztak a helyi polgárőrséghez, maguk alapították meg a helyi polgárőrséget vagy pedig civil kezdeményezésként önkéntes járőrözéseket szerveztek, hogy a falvak, községek lakói valamelyest biztonságban érezhessék magukat.

Az Új Magyar Gárda ezt a célkitűzést továbbviszi! Célunk, hogy a kistelepüléseket terror alatt tartó közösségellenes csoportok, csoportosulások megszűnjenek, ehhez az egykori Magyar Királyi Csendőrség hagyományához kívánunk visszanyúlni.

A Magyar Királyi Csendőrség feladata Magyarország vidéki területein a közbiztonság fenntartása, a törvények betartásának és a közrendnek a biztosítása volt, megalapításától, 1881-től, a II. világháború végén bekövetkezett feloszlatásáig, 1945-ig.

A Csendőrség mindössze 11.000 tagból állt, amely a II. világháború alatt duplájára növekedett, hogy a visszatért területeken is el tudja látni a feladatait és hogy támogatást tudjon nyújtani a frontokon nagy veszteségeket szenvedett Honvédségnek is. Munkájukat békeidőben is és a háborúban is jelszavukhoz méltóan, „Híven, becsülettel, vitézül” végezték.

Eleinte a csendőröket a honvédek közül toborozták, szigorú válogatással. Csak azok a honvédek léphettek át a Csendőrségbe, akiknek kiváló szolgálati hátterük volt. A Csendőrség keretén belül további kiképzésben részesültek és csupán a kötelező próbaidő leteltével, valamint egy sikeresen letett írásbeli vizsga után váltak véglegesen csendőrré. A tiszteket a Ludovika Akadémián, majd végzésük után a Csendőrtiszti Tanfolyamon képezték ki, amelynek sikeres elvégzése után hadnagyként avatták fel őket. Kb. 40%-uknak jogi doktori diplomája is volt.

A Csendőrség kis őrsökre oszolva látta el a vidékeken a feladatát. Egy-egy őrs 5-15 csendőrből állott egy tiszthelyettes őrsparancsnok vezetése alatt. A csendőrök végeztek minden bűnügyi felderítést és kivizsgálást, mégpedig igen hatékonyan: nyomozásuk az estek 90 %-ában sikerrel járt. A tisztek kiképeztek, adminisztrációs feladatokat végeztek, az őrsök munkáját felügyelték és felelősek voltak minden szempontból a csendőrjeikért.

A csendőrök legfeltűnőbb megkülönböztető jele a kakastollas kalap volt. A nagy kakastoll a fekete csendőrkalap baloldalára volt erősítve. Egyenruhájuk egyébként hasonlított a honvédek egyenruhájához. A kakastoll annyira jellemzője volt a csendőröknek, hogy sokszor ”kakastollasoknak” hívták őket.

A magyarországi kommunista rendszer a 2. világháború végeztével feloszlatta a Csendőrséget. A Csendőrség egész testületét kollektíven háborús bűnösnek nyilvánították és ebből következően minden egyes jelen- vagy múltbeli csendőrt üldöztek. Az otthon maradt csendőrök zömét bebörtönözték, sokakat az ÁVO-sok megkínoztak és kivégeztek. Csupán az 1989-es rendszerváltozást követően ismerték el a csendőrség jelentős szerepét a magyar rend fenntartásban. Noha a 44/1991. (VIII. 28.) AB határozat alkotmányellenesnek minősítette a csendőrség testületi bűnösségének kimondásával járó szankciókat, ennek ellenére a mai Magyarországon a csendőr névnek még most is negatív kicsengése van.

A kommunista szóbeszédek megtévesztéseivel ellentétben a csendőrök legfontosabb feladatai a következők voltak:

- működési területén a személy- és vagyonbiztonságot megóvni,

- a békét és közrendet fenntartani,

- a büntető törvények, rendeletek és szabályrendeletek megszegését, a véletlenségből vagy bármily természetű mulasztásból eredhető veszélyeket és károkat lehetőleg megakadályozni,

- a megzavart rendet és békét helyreállítani, az ezek ellen vétőket kitudni, s megfenyítés végett az illetékes bíróságnak vagy hatóságnak feljelenteni, illetőleg átadni.

A Magyar Gárda a csendőrséggel szemben táplált téves, negatív előítélettel kíván egyszer s mindenkorra leszámolni! Ismerje meg ország-világ, hogy mi is volt a Magyar Királyi Csendőrség valódi történelme, mekkora megtiszteltetés volt csendőrnek lenni! Első lépésként elkezdtük a csendőri feladatra alkalmas személyek szellemi és fizikai képzését, második lépésként pedig a Magyar Gárda jogi munkacsoportjával elkezdjük kidolgozni a kötelességtudó és köztiszteletben álló csendőrség visszaállításának jogi feltételeit, hogy Magyarországon újra rend és nyugalom uralkodjon!