Barát-halom

 

Befejezéshez ért a Csárdaszállási Kun halom,és az azon lévő emlékmű rendbe tétele.
Azért ,hogy jobban megérhető legyen ezen emlék helyek jelentősége ,itt egy rövid leírás róluk.
A legrégebbi ember alkotta műemlékeink a Kun halmok,a legtöbb Árpád kori.
Büszkék lehetünk rá ,hogy a címerünk is hordozója egy hármas halomnak.Sajnos még mindig aggódnunk kell ezen halmok megmaradásáért,bár igaz már törvény védi megóvásukat,mégis kevesen tesznek ezek megmaradásáért,pedig ha semmi mást nem tennénk csak nem háborgatnánk,nem szántanák be sok helyen,már az is sokat jelentene örökségeink megóvásában.Erre jó példa a Hidasháti Állami gazdaság mely kivonta a mezőgazdasági beművelésből a Csárdaszállási Barát-halmot /Fábián várát/.
Ezek a több ezer éves szem tanuk,halmok,némán alázattal tűrik,ami történik velük,s várják jobb sorsukat,várják hogy megbékéljen velük az ember.A Kun halmokból is több félét különböztetünk meg:
-Lakodombok /Tell-halmok
-Sírdombok /Kurgánok/
-Őr halmok /strázsa halmok/ sok település őrzői voltak ezek viszonylag alacsony halmok egymástól látó távolságra lévő ,magasabb /Tell-halmok/között láncszerű összeköttetést alkottak,melyről fény -tűz jeleket adtak egymásnak.
-Határ halmok,melyek települések,megyék határait jelezték ,ezek többnyire kettős-hármas,de található négyes halom határ halom is.
Fontos lenne ezeket megóvni az utókor számára ,hisz azon túl ,hogy az Alföldet vonzóbbá teszi,neveivel a róla szóló hagyomány,néprajz,hely történet is tovább él,például: Attila halom/Dombegyház/vagy az Árpád halmok,vagy a halmok jelezte dűlök.
Nem messze Barát-halomtól van a Köves-halom /Szent János halom/.
Régebbi kutatások alapján biztos,hogy a Szent János név az eredeti neve,melyet az ott állt azonos nevű középkori Szent János falu templomáról kapott.Szent János volt a falu védő szentje.A halmot mélyszántással háborgatták meg,előkerültek Árpád kori,középkori,és I.Kálmán király idejéből származó tárgyak,koporsós sírok.
De térjünk vissza az eredeti emlék helyhez.
BARÁT-HALOM /Fábián vára/
Rézkori kurgán,egy Árpád kori kis vár központja lehetett itt.A múlt század végén égetett tégla falakat találtak mely körbe vette a halmot,később tégla sírokat is találtak itt.A földesúri központ valószinűleg a 14.század végére kihalt,és a temploma magányosan állt még évszázadokon át.A tégla sírok későbbi eredetűek,mert a domb közepén feltételezhetően egy üreg található mely valószínüleg ki van téglázva.A Barát -halom nevet a mellette lévő két kisebb halomtól örökölte,mely név az egész dűlőre átterjedt.2008-ban állították ide az emlék hely megőrzése képen az élet fát,melyet pár évig a GyomaendrődiJobbik és a Új Magyar Gárda ápolt,most már időszerűvé vált a teljes rendbe tétele.
A későbbiek folyamán még tervezzük az előkertjének rendbe tételét,illetve a esővíz elvezető árok felett egy átjáró híd építését.
 
Köszönjük mindazon bajtársaknak civileknek akik segítségükkel részt vesznek e hely megóvásában.
 
,,Egy dolog,ami különlegessé teszi a Kun halmokat az az,hogy ember alkotta több ezer éves történelmi emlékek,valamikor élő helyeké és sírok,-a sírokra pedig vigyázni kell-MERT HAZÁVÁ A NEMZETET A SÍROK AVATJÁK.
Szebb jövőt!
ÚMGM Békés megyei sajtó